KV imádta a tengert. Minden nyáron igyekezett elvinni a családját a „nagy víz” partjára, ahogy ő nevezte. Szerette a határtalan víz látványát, a hatalmas hullámokat és persze azt is, ahogy a gyerekek és Panna, a felesége sikongatva fogócskáznak, dobálják egymást és merülnek alá a vízbe. Idén Krk szigetét választották, ami egészen egy évvel ezelőttig a legnagyobb horvát szigetnek számított. Ám aztán jött a Horvát Földtani Intézet, mért és számolt, és kiderült, hogy ma már Cres szigete (ami eddig 5 m2 km-rel volt kisebb) pontosan ugyanakkora, mint Krk. Sőt, mivel Cres laposabb, így Krk sziget hamarosan területileg valószínűleg a 2. helyre szorul, mivel a hullámok nagyobb részt fognak szépen, lassan elnyaldosni belőle.

Tehát irány Horvátország. Nyaraltak itt már máskor is, de Krk szigeten még nem jártak. Pedig talán ez van legközelebb hozzánk, és szinte végig autópályán lehet megtenni az utat. Hogy gyorsan odaérjenek úti céljukhoz, az mindannyiuk közös érdeke volt, mert a gyerekek, szinte azonnal, ahogy elhagyták Markaz határát, rázendítettek a „Mikor érünk oda, messze vagyunk még?” kezdetű mondókájukra, s ezt különféleképpen variálva, kb. 10 perces szünetekkel bármilyen távolságon képesek voltak mondogatni.

KV szeretett vezetni, ám ilyen hosszú utazásain megszokta, hogy a magasból, felülről látja a világot. Most, hogy saját autójában ülve előzgette a kamionokat, hirtelen nagyon kicsinek érzete magát. „Ezt nevezik békaperspektívának” – jutott eszébe.  – „Ilyen lehet kisgyereknek is lenni. Mindenki lenéz rád.” Aztán észrevette, hogy éppen egy nagy KV feliratos kamion mellett készül eldodzsemezni. Párat villantott, majd miközben elhaladt az ismerős monstrum mellett nagy integetésbe fogott.

Szerencsére hamar leértek és gyorsan megtalálták a szállásukat is. Szerencséjük volt, mert pár napja újra igazi nyári napsütéses idő volt, és a háziasszonyuk biztosított a is őket arról, hogy a tenger újra meleg, és egészen biztosan jó idő lesz egész héten. Így aztán gyorsan kipakoltak, és irány a strand.

A parton a gyerekek fél perc alatt ledobálták a ruhájukat és a törülközőjüket, és máris rohantak be a vízbe. „Csak óvatosan” – szólt volna utánuk, de már csak magát vagy Pannát figyelmeztethette volna, így inkább ő is gyorsan letette a ruháit és a csomagokat, és futott be a vízbe a gyerekek után. Még pár lépést sem sikerült megtennie a vízben, mikor hirtelen égő fájdalom hasított a talpába. Nagyot ordított, majd apró léptekkel kisántikált a partra.

-          Minta egy tűpárnába léptem volna, - panaszolta az ijedt  Pannának, aki nem tudta mire vélni KV kiáltását.

-          Hát azt tetted, - mondta, miután ránézett KV talpára. – Beleléptél egy tengeri sünbe. Ez fájdalmas lesz, és eltart pár napig, amíg rendbe jön. Gyere, menjünk el az orvoshoz, hátha ki tudja szedni.

KV elbandukolt az egészségügyi asztalkához, ahol egy kedves, fiatal orvos gyakorlott mozdulattal kiszedett 2 tüskét, majd a harmadikra mutatva, szomorúan megrázta a fejét. Ez nagyon beletört, azt KV is látta. „Hot water” – mondat KV-nak.

KV-nak eszébe jutott, hogy olvasta már ő is valahol, hogy a tengeri sün mérgét a hő hatástalanítja, így lassan visszabandukolt a házhoz, és beáztatta a lábát forró vízbe.

„Na, ma már nem lesz este városnézés”, - gondolta. – „Nem baj. A Frangepán várba úgyis csak napközben tudunk bejutni,  a főtéren, a római szökőkútnál meg holnap is ugyanolyan finom lesz a agyi és a burek. Ma pedig elmegyünk vacsorázni az szomszéd vendéglőbe.”

Mire a család többi tagja fáradtan és a sótól fehéren hazaért, KV már kész tervvel várta őket az egész hétre.

-          Figyeljetek, ma elmegyünk vacsorázni. A háziasszony szerint itt a szomszédban remekül főznek, és meg kell kóstolnunk a citromlevesüket és a buzarát. Mondtam neki, hogy szereted a kagylót és a tengeri herkentyűket. Holnap meg…

-          Ne folytasd! A vacsora OK, a többit majd ott elmondod. Gyorsan lezuhanyozunk, aztán mehetünk. Mindjárt éhen halunk, - mondták szinte egyszerre a felajzott vízi vándorok.

-          Akkor futás zuhanyozni, - mondta KV, és elégedetten nézte a szobában ide-oda futkosó, szedelőzködő családját. .